Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Családfa

A Szeleczky (szeleczi és boczonádi) családról röviden :

(Vitéz Jávor Zoltán főiskolai tanár összeállítása, aki egyben a Művésznő rokona és keresztfia.)

Régi nemesi család. Őse Csernovai Vajszkó Mátyás, ki 1402-1439 körül Bodrog vármegyében élt. A család a Zólyom megyei Szeleczen is birtokokat szerzett, mert Hunyadi János 1447-ben már megerősítette őket ottani jószágukban. A szeleczi birtokról kezdte a család a Szeleczi és Szeleczky nevet használni. 
Szeleczy Vince az Abauj megyei Bátoron két jobbágytelket szerzett Báthory Lászlótól, melybe 1487-ben a jászói konvent iktatja be. 

Szeleczky Tamást 1560-ban a nádor, 1561-ben pedig a király is megerősítette szeleczi kúriájában. Ennek a Szeleczky Tamásnak Bálint nevű fiától származik a (Heves megyei) boczonádi és bárói ág, János nevű fiától pedig a gömöri ág.
A bárói ágnak őse Szeleczky Bálintnak Gáspár nevű fia (Nagy Iván szerint Dániel), kinek fia I. Márton Lipót uralkodása alatt élt. A Thököly-féle mozgalomhoz nem csatlakozott. Thököly egy fél évig Murányban fogva is tartotta, de 1679-ben nagy váltságdíj mellett sikerült kiszabadulnia. 1687-ben Zólyom követe volt. Ennek fia II. Márton kapitány, majd őrnagy. Rákóczy fejedelem 1705-ben a király iránti hűségéért elfogatta. 1715-ben Alberti helységét nyerte adományba. Ezen kívül Pélyen, Köteleken és Boczonádon is nagy jószágai voltak. 1717-1721-ig Pest megye alispáni tisztségét is viselte. 1727. okt. 22-én Sokoray Erzsébet feleségével bárói méltóságot nyert. 

 

11216706_855740624495680_8781435243238886629_n.jpgA gömöri ág egyenes őse Szeleczky György füleki lakos volt, kinek atyja, III. György 1689-ben halt meg. Szeleczky Györgynek fia V. György egy ideig Ónodon lakott, majd a megyei Bükkszögre költözött. Fiai közül Mihály 1736-ban a bükkszögi nemesekkel aláírta a felsővályi ref. egyház nevezetes transactióját. Felesége Hanvai Sándor Katalin, akitől a felsővályi anyakönyv szerint a következő gyermekei származtak: Éva és Klára ikrek (sz. és megh. 1737), György (sz. 1739), Mátyás (sz. 1742) és János (sz. 1745). Később Csóltón telepedett le, ahol a család egyik ága ma is virágzik. A család más ága, melyből Szeleczky Dénes földbirtokos (Széki puszta) ered, Szeleczky Györgytől származik le. 


Címerük:  kékben bal felől szikla, melyről szárnyas ló ugrik jobb felé: hátsó lábai nyomán forrás fakad, mely a szikla alatti tóba folyik: ebben jobbról daru áll, jobbjában kövecset tartva. Sisakdísz: páncélos sisakos vitéz, jobbjában koszorút, baljában lándzsát tart. Takarók: kék-ezüst, veres-ezüst.

 

 

Szeleczky Zita közvetlen leszármazása,visszamenőleg az 1400-as évektől napjainkig :

''Jelenleg Heves, Pozsony stb. megyében székel. Törzse Czarnovai Wajszkó Mátyás volt, ki Bodrog megyei Vajszka helységből Zólyom megyei Szelecz helységbe telepedett; és ott 1402-ben Széchy Gáltól, 1443-ban pedig Gergely korbovai gróftól Lipcse várának örökös urától, kinek javai igazgatója volt, részbirtokot kapott, és ebben 1447-ben Hunyadi János kormányzó által is megerősítetett.

Ezen Mátyásnak kis-unokája volt Vajszkai Tamás, ki 1560-ban Nádasdy Tamás nádortól Szelecz helységben nemesi udvar telket nyert, és abban 1561-ben I. Ferdinand király által örökképen megerősítetett, és neve is Szelecz-ről Szeleczky-re változtatott. Szeleczen jelenleg az egykori kurialis kastély romladozó félben áll. 

Tamásnak egyik utóda I. Márton, mint I. Leopold király híve a Tököly párttól Murányban félévig volt fogva tartatott, 1679-ben drága áron váltá meg magát. 1687-ben Zólyom követe volt.
Ugyan e korban, 1681-ben Szeleczky István Szerencs várában fosztatott meg mindenétől a Tököly-ek által.

I. Mártonnak fia II. Márton előbb Glockelsbergi Detrik lovas ezredében kapitány, utóbb gr. Nádasdy Ferencz ezredében kapitány, majd őrnagy, részt vett Szatmár vára védelmében is. 1705-ben Rákóczy foglya volt. 1715-ben Pest megyében Alberti helységre vitt adományt nejével Sokoróy Erzsébettel együtt; de ellent mondtak többen a beiktatásnak. 1717-ben Pest vármegye első alispánja lett, innen a kir. táblánál alországbiró, 1727-ben báróságra emeltetett. Királyi táblai ülnök volt még 1730-ban. Benne ? úgy látszik ? kihalt a bárói ág.
Úgy látszik testvérétől II. Jánostól származtak a múlt század végén a kamarai bánya-hatóságnál hivatalkodó Szeleczky-ek, névszerint János, ki 1787-ben bányatanácsos és tanár volt, József ugyan akkor a szomolnoki rézbányánál, Mihály pedig Nagybányán kamarai tiszt.
I. Jánostól eredtek III. János, kinek fia Sámuel alezredes volt 1818. előtt, továbbá László, kinek Márton unokájától utódai tán a Heves megyében Boczonádon e század elején (1818.) birtokos s előnevöket innen irta Szeleczky Márton, János és Antal. Ezek egyikének utóda lehet Dénes(Székipuszta - a szerk.), jelenleg a Pói pusztán is birtokos. '' ( Szeleczky Györgytől származik le. - A szerk.)
 
 
 
                                                                                                                                                                                                                                                                                                Forrás :
Mihályfalusi Forgon Mihály, "Gömör-Kishont vármegye nemes családai" című könyvéből:

és Nagy Iván: Magyarország családai =|= TIZEDIK KÖTET 

Vitéz Jávor Zoltán
 
 
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          Szeleczky Zita közvetlen leszármazása:
 
 
11846621_855745737828502_1450629183754959144_n.jpg

                                                                                              Szeleczky György,

Prihod (házasság: 1728. május 16.)


Szeleczky András, Prihod (házasság: 1728, Óhegy)
Felesége: Dsoba Anna Mária

Szeleczky András
Született: 1778. február 21., Stubna
Meghalt: 1847. július 13., Martalja
Felesége: Longaner Zsuzsanna
Foglalkozása: molnár

 

Szeleczky András
Született: 1804. március 30., Jergalló
Felesége: Mnócik A., 1824. július 11.
Foglalkozása: bányaács

Szeleczky Vendel
Született: 1832. október 15., Martalja
Meghalt: 1896
Felesége: Papes I.

Szeleczky Emmanuel
(lásd alább)

Négyesy Barnabás 
Született: 1836. május 8., a víz öntő jegye alatt
Meghalt: 1905. február 20. du. 4 óra
Temetés: 1905. február 22. du. 2 óra, evangélikus temetés
Hamvai Nekézsenyben a családi sírboltban

Szakál Julianna 
Született: 1845. április 16. /Z.: 13!/
Meghalt: 1899. október 30.
Temetés: 1899. november 1. Nekézseny, ev. Ref. Egyház szertartása szerint
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban

Házasságra léptek: Runya /?/ 1863. június 27-ikén /Z.: május 23!/

Gyermekeik:
Árpád, Miklós, Erzsébet, Gyula, Therézia, Jolán, Amália, Márton, Rudolf, József

Négyesy Amália 
Született: 1879. május 30-án az Oroszlán jegy alatt 
Meghalt 1962 ?
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban

Szeleczky Emmanuel 
Sz.: Gyulafehérvár 1868.október 10.
Házasságkötés: Sáta 1907. március 23.
Meghalt:
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban

Gyermekeik:
szeleczi és boczonádi Szeleczky Alfréd okl. kultúrmérnök, fohadnagy
Született: Putnok, 1909. április 6. 
Meghalt: 1981. szeptember 20. Buenos Aires, Argentína
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban nyugszanak

szeleczi és boczonádi Szeleczky Zita színésznő
Született: Budapest, 1915. április 20.
Meghalt: Érd, 1999. július 12.
Hamvai a nekézsenyi sírboltban nyugszanak 

szeleczi és boczonádi Szeleczky Olga hitoktató
Született: Nekézseny, 1907. október 12.
Meghalt: 1985. július 20. 
Gyászistentisztelet: 1985. július 27.
Hamvai a nekézsenyi sírboltban nyugszanak