Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Önéletrajz

Szeleczky Zita(színművész)életrajzi adatait olvashatják 3 részben

1 rész : Magyarországon töltött ,főbb életrajzi adatai 1945-ig:


Szeleczky Zita Klára Terézia 

Született: 1915. április 20. Budapest, Magyarország (Budapest, XI. ker., Budafoki út 10/c)
Elhunyt: 1999. július 12. Érd, Magyarország (Utolsó éveit Érd-parkváros,Kamilla u.1 szám alatt töltötte)

Szülei: Szeleczky Manó ( Emmánuel ) és Négyessy Amália
Testvérei: Szeleczky Olga és Szeleczky Alfréd 

szul-.jpg     testv.jpg


1921 – től a Budapesti Gárdonyi Géza elemi népiskola tanulója, Horthy Miklós /ma Bartók Béla/ út 27. 
1932 – Lágymányosi Református Színkör

22215_680729978739364_8137928037048832466_n.jpg
1933 - a budapesti Veres Pálné Leány Gimnáziumban érettségizik; felvételt nyer a Színiakadémiára, 

012.jpg
1936 – ban már filmezik
1936 – a Nemzeti Színház ösztöndíjasa
1937 – befejezi tanulmányait a Színiakadémián
1937-1941 - a Nemzeti Színház tagja
1939 - Farkas-Ratkó-díj (arany gyűrű, melyet a társulat szavaz meg az év legtehetségesebb, fiatal művészének)

136.jpg
1940. június 8. - feleségül megy Haltenberger Gyula gépészmérnökhöz

eskuvo.jpg
1941 – a Színészkamara fegyelmi bizottság elé állítja (egy németországi fellépés „visszautasítása” miatt) majd felmentik
1942 - 43 - a Fővárosi Operettszínházhoz szerződik
1944 eleje - a Madách Színházban vendégszerepel 
1944 ősze - ismét a Nemzeti szerződteti 
1945. április 16. – a Reggel című napilap szerint Sopronban öngyilkos lett (téves hír); férjét letartóztatják . Őt távollétében ítéli majd el a Népbíróság jobboldali szimpatizáns magatartása miatt.

Szeleczky Zita 1944. december 10-én játszott utoljára Magyarországon, a Nemzeti Színházban /Gárdonyi Géza: Annuska/, másnap testvérével Kőszegszerdahelyre utazik a családhoz. Az országot 1945. március közepén hagyja el.


Jelentősebb színházi szerepei (1935 - 1944):


- Babay József: Furulyaszó (Veronka)
- Cronin: Nevet az Isten (orvosnő)
- Gárdonyi Géza: Annuska (Annuska)
- Henrik Ibsen: Peer Gynt (Solvejg)
- Henrik Ibsen: Rosmersholm (Rebeka)
- Katona József: Bánk bán (Melinda)
- Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (mostohalány)
- Mikszáth Kálmán–Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Tóth Mari)
- Molière: Tartuffe (Dorina)
- Németh László: Villámfénynél (Sata)

villam-f.jpg
- Niccodemi: Hajnalban, délben, este (Anna)
- Rössner: I. Anna és III. Károly (Anna)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (Titánia)
- Shakespeare: Rómeó és Júlia (Júlia)

- Székely Júlia: Nóra leányai (Krisztina)
- Tamási Áron: Vitéz lélek (Boróka)
- Tamási Áron: Énekesmadár (Kismadár)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Ledér)
- Az Operett Színházban Huszka Jenő–Szilágyi László: Mária főhadnagy főszerepe

fhadnagy.jpg

Filmszerepek:


- Méltóságos kisasszony (1936) 

11659321_841945059208570_3558947695645036009_n.jpg
- Pusztai szél (1937) 
- Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) 
- Fekete gyémántok (1938) 
- Nehéz apának lenni (1938) 
- Azúrexpressz (1938) 
- Beszállásolás (1938) 
- Szegény gazdagok (1938) 
- A varieté csillagai (1938) 
- Az utolsó Wereczkey (1939) 
- Karosszék (1939) 
- Áll a bál (1939) 
- Bercsényi huszárok (1939) 
- Gül Baba (1940) 
- Sok hűhó Emmiért (1940)
- Rózsafabot (1940)
- Eladó birtok (1940)
- Édes ellenfél (1941)
- Leányvásár (1941)
- Egy éjszaka Erdélyben (1941)
- Tentazione (olasz film, magyar címe: Kísértés) (1942)

11953131_863970640339345_4888640108761325707_n.jpg
- Gyávaság (1942)
- Sziámi macska (1943)
- Magyar Kívánsághangverseny (1943)

- Zenélő malom (1943)
- Nászinduló (1943)
- II. Magyar Kívánsághangverseny (1944)
- Az első (1944)

12003889_872241789512230_7811265147429197050_n.jpg

Szeleczky Zita életének főbb mozzanatai 1945 után:


1945 - 1948 – Ausztriában és Olaszországban él
1948 - Argentínába költözik, a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepel
1951 - megalapítja az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat
1956 - Kiáltványa a pesti forradalom mellett:"Üzenet az Argentin Nőkhöz és a Világ Asszonyaihoz" 
1962-től - az USA-ban él
1949 - 1984 – számtalan előadóest a diaszpóra magyarjainak; „kultúrmisszió” 
1973/1974 - ausztráliai turné
1983 –az USA -ban megalakul a Szeleczky Zita Baráti kör
1990-től - hazajár Magyarországra (interjúk, fellépések)
1993 - a Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1947-es vádak alól; teljes rehabilitáció
1998 őszén hazatelepült
1999. július 12-én halt meg Érden
Végakarata szerint Nekézsenyben, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

1525290_633624866781913_816468846929476359_n.jpg

2.rész : Az emigrációban töltött,főbb önéletrajzi adatai/tevékenységei:

 
Filmek:


- Vivir un instante - argentin film, magyar címe: Egy pillanatig élni, Diana Toldy néven (1950)
- A Jávor (archív filmfelvétel) (1987)

12039352_876738549062554_538830743783218029_n.jpg

Argentínai Magyar Nemzeti Színház (Szeleczky Zita alapító-rendező-színész)
Főbb előadásaik ( a sok közül) :


1951. november 10 - Bókay János: Ragaszkodom a szerelemhez- vígjáték, Főbb szerepekben: Komáromy Andor, Szeleczky Zita, Németh Thyra 
1952. január 19 - Madách Imre: Az ember tragédiája; Éva: Szeleczky Zita, Ádám: Komáromy Andor, Lucifer: Permetey Korné
1952. április 19-- Katona József: Bánk bán II. Endre: Kalotay László, Gertrudis: Németh Thyra, Ottó: Dombay Jenő,Bánk bán: Komáromy Andor, Melinda: Szeleczky Zita Petur bán: Erős Péter, Biberach: Permetey Kornél.

159.jpg
1952. május 24-én R. Besier: Ahol tilos a szerelem- vígjáték; Főbb szereplők: Szeleczky Zita, Németh Thyra, Pálóczy László, Komáromy Andor
1952. augusztus 2-án Tavasz a télben zenés est
1952. november 22. Ibsen: Rosmersholm - színmű 

Szeleczky Zita állandó előadó estje a magyar költészet népszerűsítésére:
-Balassától napjainkig


Néhány a számtalan szerkesztett műsorából  (197):


1971. március 13-án Los Angeles; Március 15-ei emlékest
1971. április 3-án Los Angeles; Magyar Rozika Amerikában

11128600_359107167624403_923140571678184733_n.jpg
1971. május 8-án Los Angeles; "Édesanyám, lelkem" - anyák napi est
1971. október 16 Los Angeles; Összeállítás az 1956-os szabadságharc legszebb verseiből (és Magyarország lángokban - film ) 



Sok-sok műsorát, műsortervét itt nem soroljuk fel, és bizonyára nem is ismerjük.

Ő így vallott művészvágyairól: „Nagyon szerettem volna eljátszani - mind színházban, mind filmben a nagy magyar nőalakokat. S az lett volna a vágyam, hogy évente csak egy filmet forgassak, de az igazi érték legyen”. (Telefoninterjú Sárhegyi Istvánnal)

 

3.rész : Hanganyagjai,kitüntetései :

 

Kiadásra került hanglemezek :


A magyar költészet gyöngyszemei /Az Árpád Akadémia ARANYÉREM-mel tüntette ki/
Édesanyám-lelkem.../Az Árpád Akadémia ARANYÉREM-mel tüntette ki/

cd11d.jpg
Kis testvéreim, magyar gyermekek
Nóta, nóta, magyar nóta
Zita sings
Magyar Rozika Amerikában /Az Árpád Akadémia ARANYÉREM-mel tüntette ki/
Krisztus Urunknak áldott születésén /Az Árpád Akadémia ARANYÉREM-mel tüntette ki/
/dupla lemez: gyermekeknek és felnőtteknek/



Kiadásra került kazettái : 


A magyar költészet gyöngyszemei
Mécs László legszebb versei
Wass Albert: A láthatatlan lobogó
Wass Albert: Kard és kasza - regényrészlet
Wass Albert: Hagyaték - regényrészlet
Zita sings
Édesanyám-lelkem
Nóta, nóta, magyar nóta
Magyar Rozika Amerikában
Kis testvéreim, magyar gyermekek
Krisztus Urunk áldott születésén - felnőtteknek
Krisztus Urunk áldott születésén - gyermekeknek

Tervezett kazettaanyag, amin eredeti felvételei megtalálhatók:
Remenyik Sándor /még nem teljes!/
Túrmezei Erzsébet versei

 


Elismerései :

1939 - Farkas-Ratkó díj

1985 - érdemei elismeréséül a Vitézi Rend első avatásának 60. évfordulóján alapított 
JUBILEUMI ÉRDEMKERESZT-et adományoztatott, s annak viselésére jogosult 

1986 - A volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége a Forradalom és szabadulásunk 
30 éves évfordulója alkalmából a PÁPAI EMLÉKÉRMET adományozta

1987. july 17. MISS SZELECZKY - RONALD REAGEN

1987. november 1-én Buffaloban: Istennel a Hazáért és a Szabadságért

1987. november 22-én Torontóban: Istennel a Hazáért és a Szabadságért

1987. december: II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem - emlékest
/Montreál, Windsor, Torontó, Buffalo, Csikágó

1990-től: hazajár egészségének följavítására, és fellépések, televízió, rádió stb. 

1990. szeptember 8. Népszabadság: "Lélekben Veletek ünnepelek!" -Zita levele Tolnay Klárihoz

1993: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, utána a Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1947-ben ellene hozott koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesíti

1996. október 28-án Budapesten: A magyar Filmesek Világtalálkozóján ARANY PILLANGÓ-díjban részesítik

1996. november 16-án Budapesten, a Kálvin-téri református templomban: A magyar költészet gyöngyszemei

2007 – Magyar Örökség díj (posztumusz)

 

123812_214641875_small.jpg

Emlékezete : 

2015-ben születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájt ki a színésznő emlékére

10448810_830610353653559_4575282413778548681_n.jpg

 

(Forrás : szineszkonyvtar.hu, Jávor Zoltán, Szeleczky Zita(facebook) )